Előző részben kiegészítettük a Windows történetét néhány nem túl ismert részlettel, most viszont egy kicsit másmilyen cikkel jövünk: Mint ahogy írtuk, új sorozatunkban mára már elfeledett szoftverek történetével is foglalkozni fogunk. Első ilyen témánk a böngészőprogramok története lenne.

Sok szoftver története közismert: A táblázatkezelő megjelenése, a grafikus operációs rendszerek elterjedése, vagy éppen a két paneles fájlkezelők múltjáról szinte mindenki tud valamit. És akkor van egy hasonló népszerűségű programcsoport, amiről szinte semmit nem tudunk, ezek a böngészőprogramok. Mostani cikkünkben ezt a hiányosságot pótoljuk!

Nos, az egész történet a CERN-nél dolgozó Tim Berners-Lee-vel kezdődik, 1990 december 25-én, amikor is 2 hónap fejlesztés után kiadja a WorldWideWeb nevű böngészőprogramot. Ez a program NeXTSTEP operációs rendszeren futott, és Objective-C programnyelven íródott. Az egészben nem is lenne semmi említésre méltó, ha éppen ez nem a világ legelső böngészőprogramja lett volna. Később a félreértések elkerülése végett a programot átnevezik Nexus-ra. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy maga a World Wide Web is a CERN-től származik.

Ez a program amúgy elég sok mindenre képes lett 4 éves fejlesztési időszaka során. Már az első verzió támogatta a FTP, HTTP, NNTP protokollokat, és később már minden fájltípust képes volt kezelni, amit a NeXTSTEP operációs rendszer is tudott, így Képes volt szövegek, képek, hangok megjelenítésére. A dolog szépséghibája, hogy ezeket nem egyszerre tudta, 1 fájl vagy 1 szöveg volt, vagy 1 kép, vagy 1 valami más. Mégkésőbbi verziója már támogatta a szövegen belül elhelyezett képeket, és alapvető stílusinformációkat.

Következő versenyző a Line Mode Browser névre hallgatott. Ez a böngésző 1991-ben jelent meg, utolsó kiadása meg 2006-os, így elődjénél a Nexus-nál jóval tovább volt használható. Nicola Pellow épp gyakornok volt a CERN-nél, amikor elkezdett megírni egy, a legtöbb platformon futó böngészőprogramot, így a C nyelvet választotta a fejlesztéshez. A böngészőprogram másik célja az egyszerű használhatóság volt: Egy URL-cím megadása után meg tudta jeleníteni a kívánt tartalmat, melyek akár már alapvető formázásokat is tartalmazhattak.

1991-ben jelent meg a következő fontos úttörő, a ViolaWWW. mely már a CSS és a JavaScript megjelenése előtt is támogatott hasonló funkciókat.

1992-höz érkeztünk, Erwise nevű program volt az első grafikus felületű böngésző. Szerencsétlenségére ugyanebben az évben megjelenik a Mosaic, mely nem sok esélyt adott neki.

A Mosaic egy C nyelven írt szoftver, így szinte bármin elfutott. Ennek a böngészőnek a története Marc Andreessen és Eric Bina-tól indul, akik a NCSA-nál dolgoztak. Azon kívül, hogy az első népszerű böngészőprogram volt, ő volt az első, ami szöveges tartalmon belül képet is képes volt megjeleníteni. És bár a Mosaic szinte összes elődjét süllyesztőbe küldte, nem őrizte meg sokáig, amit megszerzett: 1995-ben, a Microsoft megvette a böngészőprogram továbbfejlesztésének jogait, majd Internet Explorer néven a Windows rendszerre tette elérhetővé. Bár a Mosaic-nak még 1997-ben is jelent meg változata az Internet Explorer-el párhuzamosan, de fokozatosan vesztette el felhasználóit.

Marc Andreessen a Microsoft-al való szerződést már más szemszögből nézte, hiszen 1994 óta már a Netscape Navigator fejlesztésén dolgozott. Így lehetséges, hogy az Ineternet Explorer, és a Netscape Navigator utódja, a Mozilla Firefox User agent-ja is tartalmazza a Mosaic nevet.

És most már csak egyetlen böngészőprogramot kell megemlítenünk: 1992-ben Jon Stephenson von Tetzchner és Geir Ivarsøy a Televerket-nek készített weboldalt, mely céget manapság Telenor néven ismerhetünk. Mivel a Mosaic tudását weboldalukhoz kevésnek találták, ezért egy böngészőprogram készítését kezdték el, melynek első változata 1994-ben Opera néven jelent meg. Ekkor még nem sejthették, hogy szoftverük a leghosszabb életű böngészőprogram lesz.

Bár nagyobb népszerűségre sosem tett szert az Opera, de folyamatos megújulási képességével túlélte a böngészőháborúkat, és később is a piac jelentős szereplője maradt, mely sok mindent először támogatott, versenytársai többször tőlük lopták az ötleteket - így az Opera-nak sok újdonságot köszönhetünk, de ez egy másik, ismertebb történet, melyben szerepel az Internet Explorer, a Netscape Navigator, a Mozilla Firefox, a Google Chrome, az Apple Safari, a Microsoft Edge, a Vivaldi és sok másik böngészőprogram is.

Információk, és képek forrása: Wikipedia