A virtuális és a fizikai valóság között húzódó határvonal egyre vékonyabb és vékonyabb. Míg az idősebb gerenerációk még rajzokra és diagramokra hagyatkozva élték az életüket, ma házakat nyomtathatunk 3D-s nyomtatóval és virtuális világokban barangolhatunk VR (virtual reality) szemüvegünkben. 2021-et írunk, és végre kezd háttérbe szorulni az az álláspont, hogy az egész napot a szobáikban töltő, a gamer szék ölelésében “kockuló” tinédzser fiúk és lányok játéka értelmetlen időpocsékolás.

Az online áruházakon, YouTube csatornákon és streaming szolgáltatókon nevelkedett fiatalok közül fognak kikerülni a jövő vezetői, tudósai és művészei is, és egészen biztos, hogy számos, ma még nem létező szakma képviselői. Hiszen ki gondolta volna bő tíz évvel ezelőtt, hogy egyszer influencernek vagy gamernek lenni jövedelmező szakma lesz?

A kontrollerek és gamer székek között lassan felnőtté érő generáció gondolkodásmódja erősen eltér az őket megelőzőkétől, aminek a demográfiai hatásai már azóta érzékelhetőek, mióta a Z generáció legidősebb tagjai beléptek a munkaerőpiacra.

A legtöbb konzol játék ma már kizárólag az online térben kap helyet, aminek köszönhetően a világ legkülönbözőbb pontjain élő játékosok találkozhatnak egymással, hogy csapatban oldják meg a feladatokat. Az olyan játékok, mint a WoW (World of Warcraft) vagy a Counter-Strike kollaborációkra épülnek, így a fiatalok megtapasztalhatják, hogyan kell értékes részévé válni egy csapatnak, egyúttal a vezetői készségeiket is fejlesztik. Ezek a játékok segítenek a játékosoknak felismerni erősségeinket, és jó csapat játékosokat nevelnek, ami oda vezet, hogy a gamer generáció egy újfajta gondolkodásmódú munkaerőt termel ki magából.

Mivel a gaming a szociális érintkezést áthelyezi az online térbe, számos kutatás alapjául szolgál. Segít feltárni és fejleszteni olyan területeket, mint az online terápiás- és tréning módszerek vagy a konfliktuskezelés. Számos munkahelyen használnak ma már olyan továbbképzéssel vagy csapatépítéssel kapcsolatos módszereket, amik a videojátékok tanulmányozása nélkül nem léteznének.

A konzoljátékok mérföldkövet jelentenek a munka és az oktatás világában is. A játékokban szereplő kihívások, jutalmak, célkitűzések és egyéb részletek kiváló alapul szolgálnak olyan, tapasztalati úton működő módszerek kialakításában, amelyek az irodai szék fogságában, a kiégés felé haladó munkavállalókat éppúgy motiválhatják a hatékony feladatvégzésre, mint az iskolapadot koptató gamer generációt.