Nyugi. Fikázást félrerakva megpróbálom összeszedni a rendszer lehetőleg jó tulajdonságait. Bár sokan tudják, hogy számomra sokszor kereszttűzbe kerültek a Linux disztribúciók és ezek nem is produkáltak olyan működést, amit elvártam volna.

A vas (hardverek) cseréje után már használhatóbbnak tűnik a dolog. Elsőként természetesen a legnagyobb disztribúcióval kezdem és persze virtualbox alatt. Tudom, hogy virtualizálva nincs akkora élmény, mint közvetlen hardverről futtatva, de jelenleg tesztelek néhány dolgot, amely későbbiekben számomra kelleni fog.

Bevezetés, miért van nekem erre szükség?

Korábban ígértem, hogy későbbiekben egyes linux disztribúciók alá is portolni szeretném az IntoRadio alkalmazásomat, mely jelenleg csak Windows alatt érhető el. Ehhez pedig mindenképp kell egy Linux Kernel alapú rendszer. A sors az Ubuntu-ra tette a voksát (jólvan na, csak ez ugrott be hirtelenjében).

A megszokás

Így, mint „megrögzött” Windows felhasználó, nagyon nehéz egy teljesen más környezetben tanulni, programozni, keresni és persze használni a rendszert. Igaz, már nem ez az első alkalom, hogy nekirugaszkodtam az Ubuntunak, de most van olyan érzésem: talán valamire menni fogok vele.

Amit megszoktam a Windowstól:

• Megszoktam, hogy tudja a gondolataimat, cselekszik helyettem
• Megszoktam, hogyha futtatok egy alkalmazást és ahhoz kell egy kiegészítő, akkor azt automatikusan telepíti
• Megszoktam, hogy minden fejlesztői környezethez van megfelelő fejlesztői eszköz, ami Windows XP-től kezdve a mai Windows rendszerekig fut rendesen
• Megszoktam, hogy azt teszek fel, ami szájam íze
• Megszoktam, hogy nem püfföl ablakokat a képembe

Letöltés

A letöltés a legegyszerűbb, komolyan mondom, lehet, hogy még a csapból is Windows folyik, de próbáljatok meg megtalálni egy Windows 10 Pro MSDN változatot magyarul bárhol is. Nem egyszerű ugye? Persze egy idő után megtalálható.

Itt viszont beírom, hogy ubuntu.hu, majd egyszerűen rámegyek a letöltésre. Bár, ahogy sejthető volt, ez sem olyan egyszerű a dolog, mert többféle rendszer van, többféle megjelenítő felülettel.

Legfrissebb verziót választottam, ami jelenleg a 15.04.

Letöltés

Telepítés

Nem volt nehéz. Elindul a telepítő, megkérdezni: kipróbáljuk vagy telepítjük? Persze, hogy telepítem.

Tovább, tovább és így tovább. A végső dolog, hogy megadjuk a gép nevét, felhasználónév, jelszó. Az nem is rossz, hogy a gépnév beírásakor, már automatikusan próbálja igazítani a felhasználónevet hozzá. Ez tetszik, viszont a kötelező jelszó nem igazán.

Sebaj, megadtuk és mehet mindenki az útjára. Hűtőbe addig benéztem egy doboz sörért, meglepetésszerűen csak 4dl soproni volt bent (hát, hol a mókusba vannak a fél literes dobozos sörök?), de elég volt és kitartott a telepítés végéig.

Telepítés közben, ahogy láttam, akkor tölti le a nyelvi csomagokat, illetve az alkalmazásokat, mint például a Firefox-ot, Thunderbird-öt, LibreOffice-t.

Egy újraindítást követően használatba vehettem a rendszert. Újra plusz pont.

Első pillantás

„Hát oké.” Az első mondatom. Nem is rossz, de nem is korálló. Az oldalt levő menüsort ugye már alapvetően az Ubuntu jelképévé vált. A felső léc pedig kicsit kicsinek tűnik nekem, bár fontos tudni, hogy mivel az oldalt levő alkalmazáslista oszlop „elég” vastag, így helypazarlás lenne, ha ekkora méretben felül is helyet foglalna a status bar.

Ami nagyon tetszik, hogy felül a jobb felső sarokban helyet foglal egy beállítások ikon és itt lehet kezelni a rendszert, tehát mondjuk beállítások, leállítás, újraindítás, felhasználók lista (ezzel együtt felhasználóváltás).

A mellette levő óra/naptár funkciótól nem ájultam el, szerintem abban az ablakban nagyon egybeszórtak mindent. A legfőbb design hiba, ha túl sok adat van egy kis helyen és a felhasználó nem tudja, hova nyúljon, esetleg elfelejti mit is szeretett volna keresni.

A hangerő ikon alatt megjelenő ablak azért bejövős, mivel ott a legtöbb lejátszó helyet foglal a csúszka alatt, úgy, mint mobilos rendszereken és ott tudjuk kezelni, tehát előző-következő zene, lejátszás, szüneteltetés.

A nyelvi választás és kapcsolat ikon engem hidegen hagy, de elfér ott, nem zavar.

Bal felső sarokban egy „Ubuntu asztal” felirat fogad, ami szerintem teljesen felesleges, nem is értem minek az oda. Látom, hogy az asztalom aktív és ott tevékenykedem.

A bal oldalt levő alkalmazáslista tetszetős. A nagy ikonok miatt könnyű odakattintani és nem igazán lehetne eltéveszteni a kiválasztandó alkalmazásokat. Ami talán nagy hátrány, hogyha sok alkalmazás van (megnyitva, kihelyezve), akkor sokat kell görgetnünk és nem kizárt, hogy el fogunk néha tévedni.

Megnyitottam a fájlkezelőt.

Nem rossz. Egyszerű felépítés és szép nagy hely van bal oldalt, tehát az teljesen jól sikerült. Az viszont zavaró, hogy ha nem teljes képernyőn van, akkor is az ablak navigáció a rendszer fejlécén jelenik meg és ott elérhető. Kicsit nehéz is volt rájönnöm, hogy ilyen opciókat hol találok, mivel először rá kell vinni a fejlécre az egeret és utána jelenik meg.

Először a Dash-t nem tudtam hova vegyem, de akkor ide.

Ez a Dash Panel egy érdekes dolog. Zenét és képet valamiért nem tud keresni, ami nagy hátrány. Videót igen, de ahhoz sem igazán releváns tartalmakat ad vissza. A fájlok része viszont hasznos lehet, bár igazából ott a fájlkezelőben az „Legutóbbi” opció, ami igazából teljesen ugyan ezt a lehetőséget elégíti ki. Külön van egy alkalmazáskereső, ami azért elég hasznos, főleg ha rengeteg telepített alkalmazás található a gépen. Az utóbbin kívül sok értelmét ennek nem látom, mert már vannak ilyen eszközök a rendszerben. Talán táblagépek miatt kellett ez, bár igazat megvallva, még ubuntu-s táblát nem láttam.

Az effektekkel teljesen meg vagyok elégedve. Az ellen semmi kifogásom nincs.

Alkalmazások

Alapból, ahogy látom kapunk:

• Amazon alkalmazást
• LibreOffice irodai csomagot
• Mozilla Firefox böngészőt
• Thunderbird email kezelőt
• Rhythmbox zenelejátszót

A többi beépített.

A Firefox valakinek jó választás, én valamiért maradok itt a Chromium-nál. Erről nem szeretnék sokat beszélni, mindenki tudja, milyen a Firefox. Semmi komolyabb különbség nincs a Windows-os és Linux-os verzió között.

A Thunderbird egy jó húzás, bár mondjuk, milyen más email klienst használnánk? Itt sajnos még nincs Microsoft Outlook és nincsenek olyan megszokott alkalmazások, mint Windows alatt. De hozzáteszem, semmilyen hátránya nincs a Thunderbird használatának. Elég stabil és rendezett.

A LibreOffice-szal viszont meggyűlhet a bajunk, mert elég sok funkció miatt szanaszét van benne minden. Tényleg nem ártana bele valami szalagos menü, hasonlóan a Microsoft Office-hoz. Jelenleg egy továbbiak menüvel érhetjük el a nem látható eszközöket, de ott is szemfülesnek kell lennünk ahhoz, hogy megtaláljuk, amit keresünk.

A Rhythmbox-ról nem szeretnék nyilatkozni. Ennél rosszabb lejátszóval még nem találkoztam. Ronda, használhatatlan és nem idevaló. Egyszerre ment fel a VLC a helyére. Bár az SMPlayert is ajánlják, nekem valamiért az sem hangulatos.

Egyéb alkalmazásokról, mint mondjuk a Videó alkalmazás. Sok mindent nem tudok róla írni, mivel teszik a dolgukat és ennyi.

Szoftverközpont

Megnyitás után, első ránézésre elszörnyülködtem. Az meg pláne, hogy rákattintottam egy kategóriára és a listában szétugrott képek fogadtak.

Jó, de sebaj. Az viszont szuper, hogy könnyedén elérem az előzményeket és a telepített alkalmazásokat. A találati listánál nagyon ötletes dolog a közvetlen telepítés gomb, nagyon leegyszerűsíti a feladatot.

A szoftverközpont nagyon gyors, egyszerre képes lekérni minden adatot és nem kell rá másodperceket, perceket várnunk, hogy betöltsön egy-egy adatlapot vagy keresési találatot.

Az viszont nagyon elszomorító, hogy sok alkalmazáshoz nincs kép, ami szerintem nagyban rontja a légkört. Nem egy felmérés szerint, sokkal többen telepítenek képekkel és ikonokkal rendelkező alkalmazásokat.

Összegzés

Alapjában véve jó rendszer, bár „ő” is küzd egyes alkalmazások hiányával, illetve néhány kisebb-nagyobb hibával. Persze ezek nagy részét egy hozzáértő biztos képes lenne javítani. Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni, hátha valakinek meggyőzőbb ez a linux disztribúció.