A gyártás, javítás során a gépalkatrészek, a gépszerkezetek alkotó elemeit össze kell építeni. Az alkatrészek egymáshoz rögzítését kötésnek nevezzük.

A kötés létrehozható:

• Anyagzáró kötéssel
• Erőzáró kötéssel
• Alakzáró kötéssel

Anyagzáró kötés

Amikor járulékos anyag hozzáadásával vagy anélkül az alkatrészeket oldhatatlan módon egymáshoz rögzítve egy egységgé építjük össze. pl: hegesztés, forrasztás, ragasztás

Alakkal záró kötés

Amikor az elemek közötti terhelésátadás és kötést az elemek alakja teszi lehetővé. pl: reteszkötés, csapszeg, rögzítő gyűrű.

A kötéseket megkülönböztetjük az oldhatóságuk alapján is:

• oldható
• nem oldható

Oldható kötésekről akkor beszélünk, ha a kötés roncsolás nélkül oldható és a kötőgépelem ismételten alkalmazható a kötés létrehozására.

Lehetnek:

• Csavarkötés
• Szeg és csapszeg kötés
• Ék, retesz és bordástengely kötés
• Kúpos kötés

Csavarok, csavarkötések:

A gépszerkezetek egyik leggyakrabban alkalmazott eleme a csavarból és csavaranyából (orsómenetből és anyagmenetből) álló elempár.

Csavarmenetek

Éles menet: Rendszerint a kötőcsavarokon alkalmazunk. Mozgásátvitelre trapéz-menetű, nagy erők esetén a fűrészmenetű csavarokat használjuk.

Korrózióveszély esetén a zsinórmenet alkalmas:

• jobb menetű, balmenetű, két bekezdésű, több bekezdésű anyagmenet
• méter menet (metrikus menet): a szelvény szöge 60 fokos. A métermenet 2 fajtája a normál és a finom métermenet. Kötőelemeken rendszerint normál métermenet van. (M)
• Whitworth menet: 50-fokos szelvényszög

Kötőcsavarok: hatlapfejű csavar, négylapfejű csavar, kalapácsfejű csavar, kapupánt csavar, süllyesztőfejű csavar.

Csavarbiztosító elemek: rugósalátét (sima, orros), íves és hullámos rugósalátét

Szegkötés: Ezek laza és szilárd kötések megvalósítására pl: csuklók csapjaként vezető vagy központosító elemként, továbbá túlterhelés elleni biztosítóelemként egyaránt használjuk.

Szegek fajtái: hengeres, kúpos, hasított

Ékkötés: Az ékkötéseknél a tengely és az agy felfekvő felületei közötti nyomást a felületeket összefeszítő ék hozza létre. (orros ék, fészkes ék)

Reteszkötés: Nincs lejtésük, mint az ékeknek, vagyis alsó és felső felületük párhuzamos. Alkalmazásuk előnye, hogy sem az agyban, sem a tengelyben nem keltenek sugárirányú nyomófeszültséget. Így a forgó alkatrész és a tengely egytengelyűsége biztosítható. A horony magassága nagyobb, mint a retesz magassága.

Nem oldható kötések: Ha az oldás csak roncsolással valósítható meg.

Ilyen kötések:

• Szegecskötés
• Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötés
• Szilárd illesztésű kötés

Szegecskötés: A kötés előállítása módjától és beépítésétől függően:

• Erőzáró
• Alakzáró

A szegecskötések kétféle feladatot látnak el:

• az erőhatások felvételét (pl: acélszerkezeteken)
• tömör zárást (Pl: tartályok esetében)

A szegecsek általában tömör szárral és különböző alakú fejjel készülnek

• félgömbfejű szegecs
• süllyesztett fejű szegecs
• lencsefejű szegecs
• lemezszegecs
• csőszegecs
• popszegecs

A szegecs egymáshoz rögzíti az alkatrészeget és két végén kialakított fej segítségével pedig össze is szorítja (tömör zárást létesít). Az összeszegecselésre szánt elemekbe lyukakat kell készíteni. A furatot mindig 0,5-1mm-rel nagyobbra készítjük a szegecsszár átmérőjénél.

Hegesztett kötés: Kétféle hegesztési módot különböztetünk meg

• Sajtoló
• Ömlesztő

Sajtoló hegesztés: Az összekötendő darabokat fehér izzásig hevítjük, majd erőhatással (pl: sajtolással, kalapácsütésekkel) egymáshoz szorítjuk őket.

Ömlesztő hegesztés: Az összekötendő elemek előkészített anyagát a csatlakozó oldalakon, éleken megolvasztjuk és hozaganyag hozzáadásával az elemeket összekötjük.

• gázhegesztés
• villamos ívhegesztés

A hegesztéssel összekötött felületek hegesztési varrattal kapcsolódnak egymáshoz. A varrat az alkotóelemek megolvadt anyagából és a hegesztőpálca anyagából alakul ki.

Hegesztési kötések fajtái:

• párhuzamos kötés
• átlapolt kötés
• ferde kötés
• sarokkötés
• T-kötés
• kettős T-kötés
• többszörös kötés
• keresztkötés

Leggyakoribb varratfajták:

• tompa varratok: egy síkban illesztett alkatrészek hézagait töltik ki
• sarokvarratok: átlapolt vagy egymásra illesztett alkatrészek kötésére alkalmas
• kettős 1/2V-varrat: merőleges kapcsolatok létesítésére

Forrasztás: A forrasztott kötéseknél alkalmazott kötőanyagok a forraszok. A lágyforraszok olvadáspontja kisebb, mint 300-fok, a keményforraszok olvadáspontja 850-1000 –fok. A forraszok olvadáspontja alacsonyabb, mint az összekötő alapanyagoké.

A 450-fok alatti forrasztás lágyforrasztás, amelyet általában csak kis mechanikai igénybevételnek kitett kötéseknél (pl: hűtőknél, vékonyfalú tartályoknál, konzervdobozoknál) használjuk.

A 450-fok feletti hőmérsékleten létrehozott, keményforrasztott kötések már nagyobb erők átvitelére is alkalmasak (pl: tengely – agy kötésekhez, csapok rögzítéséhez és lemezszerkezetekhez).

Ragasztott kötés: A ragasztásnak számos előnye van. Ezek közül talán az a legfontosabb, hogy egyszerűen és gyorsan elvégezhető, ezért olcsó és gazdaságos. Vékony lemezszerű rétegek legelőnyösebben ragasztással köthetők egymáshoz úgy, hogy a felület sima marad.

Ragasztóanyagok fajtái:

• hőre lágyuló
• hőre keményedő

Szilárd illesztésű kötések: Szilárd illesztésű kötéseknél az alkatrészek illeszkedő méretei között a szerelés előtt túlfedés van. A túlfedés miatt a szerelés csak sugárirányú deformációval lehetséges. A sugárirányú deformáció hatására fellépő sugárirányú erők következtében rugalmas szárítás jön létre, amely lehetővé teszi, hogy a kötés súrlódási erőkkel tengelyirányú erőt, csavaró nyomatékot vagy mindkettőt átvigyen.

Elterjedten alkalmazzák:

• lökésszerű és váltakozó igénybevétel esetén is megfelelő
• a tengelyt nem gyengíti a horony
• jó a kötés központosítása

Sajtolt kötés: A kötés szerelése, a sugárirányú deformáció létrehozása hidegen (szobahőmérsékleten) sajtolással történik.

Zsugor kötés: A szerelés játékkal történik. A túlfedés megszüntetése – vagy a névlegesnél kisebb méretű agyat melegítik fel és az lehűlésekor zsugorodik, vagy pedig tengelycsapot vagy közrefogó elemet hűtik le, amely a szobahőmérsékletre való felmelegítéskor kitágul.