Értesítés, hogy le ne maradj semmiről! Iratkozz fel és értesülj azonnal a legfrisebb tartalmakról! Nálunk te döntöd el, miről kérsz értesítést! Feliratkozok Többet szeretnék megtudni
blog wallpaper
Otthonbűvész Zöldövezet

A zöldövezet bemutatja: Védd a levegőt

Még, ha néhány embert is elér a cikkem, remélem tudok segíteni. Nyilván egy-egy ember még nem jelent számottevő változást a klímánk változásában, de ha egyszer több millió vagy milliárd ember alkalmazza ezeket, talán kevesebb károsanyag kibocsájtás és felhalmozás lenne. Persze legfőképp nem csak magánemberek okolhatók az egészért, hanem cégek és államok, vezetők is. Lehetne mélyebbre menni, talán egy következő cikkben kerítek sort erre. Korábbi bejegyzésemben egy listát publikáltam, hogy miként tudjuk védeni az óceánjainkat és környezetünket, most pedig a levegőt és légkörünket szennyező anyagról fogunk beszélni.

Szennyező anyag kibocsájtás, emberi mulasztás

Azzal mindenki tisztában van, hogy a levegőszennyezés korunk egyik legsúlyosabb problémája. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy pontosan milyen anyagok, milyen forrásból és milyen mértékben szennyezik a levegőnket. Még kevesebb ember töri azon a fejét, hogy mit tehetne a légszennyezés ellen. Azért összeszedem ezeket a pontokat.

Légszennyezés hatásai az emberi szervezetre

A légszennyezés káros az emberi egészségre és a környezetre. Európában és Magyarországon az elmúlt évtizedekben számos légszennyező anyag kibocsátása visszaesett, így az adott régiók levegőjének minősége javult. A légszennyező anyagok koncentrációja még mindig magas és továbbra is vannak a levegőminőséggel kapcsolatos problémák. Európa népességének jelentős része olyan városokban él, ahol időnként sor kerül levegőminőségi határértékek ellenőrzésére (azon belül pedig az érték túllépésre). Az ózon, a nitrogén-dioxid és a finom részecskés anyag (PM) jelentette szennyezés súlyos egészségügyi kockázatát. A légszennyezés csökkentése tehát fontos ügy mindenki számára.

Jelenleg három szennyezőanyag tekinthető általánosan a legjelentősebbnek az egészségügyi hatások tekintetében. Ezek pedig:

  • a finom részecskés anyagok
  • a nitrogén-dioxidok
  • a talaj menti ózon

A hosszú távú és nagyfokú kitettség különféle egészségügyi hatásokat okozhat. Ez lehet a légzőszervrendszer kisebb károsodásaitól kezdve a súlyos egészségügyi problémáig. A városi népesség körülbelül 90%-a van kitéve az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagoknak.

A levegőben lévő finom részecskés anyag (PM2.5) az Európai Unióban, több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot. A benzopirén egy fokozott aggodalomra okot adó karcinogén légszennyező anyag. Ez legfőképp égéstermékként kerül a szervezetbe, azaz a tüdőbe és lerakódik.

Széll Andrea doktori értekezésében kiderül, hogy például Szombathelyen a Falco Faipar 1990-től 2010-ig bezárólag még óriási mennyiségben szabadított a levegőbe számos mérgező anyagot, melyet az EU már szabályozott, így évről évre meg kellett felelniük a követelményeknek. A dokumentumból kiderül, hogy a fentebb említettek valós problémát jelentenek az emberi szervezetre.

A policiklusos aromás szén-hidrogének jelentős része rákkeltő és mutagén hatású. Kimutatásukra alkalmasak a nagy érzékenységű kromatográfok. Az egyik legveszélyesebb közülük a benzopirén (C20H12), amely szerves anyagok pirolízisekor, oxigénhiányos égéskor keletkezik. Képződésük a hideg tűzterű kályhákban a begyújtás után, illetve a parázsra adagolt tüzelőanyag felmelegedésekor a legintenzívebb. Keletkezésük szorosan összefügg a tüzelőberendezés típusával, a hőmérséklettel, a tartózkodási idővel, oxigénellátottsággal és az adott tüzelőanyag összetételével. A PAH-vegyületek termikusan stabilak, általában nagyobb aromás vegyületek lebomlásából származnak, főleg a füstgázzal távozó szilárd szennyezők felületére adszorbeálódnak, amint a tűzteret elhagyó füstgázban lehűl. Azok a PAH-vegyületek a legveszélyesebbek, amelyek általában a koromszemcsékhez kötődve belélegezhetők. Háztartási kályhában elégetett, fenyőfa okozta fajlagos emisszió értékek (7 %-os O2- tartalomra vonatkoztatva).

A légszennyezés károsítja környezetünket is.

  • A savasodás 2010-ig csökkent, azaz a kén- és nitrogénvegyületek általi túlzott savlerakódásnak
  • Az eutrofizáció visszaszorításának terén elért haladás kisebb mértékű. A túlzott légkörbeli nitrogénszintnek kitettsége minimálisan csökkent.
  • A magas ózonkoncentráció terméskárokat okoz. A legtöbb mezőgazdasági termény a növényzet védelme érdekében kitűzött hosszú távú célkitűzésnél magasabb ózonszinteknek van kitéve.

A légszennyezés forrásai

A légszennyezés forrásai különfélék, azok között emberi és természetes eredetűek egyaránt vannak:

  • a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok
  • az ipari folyamatok és az oldószerhasználat, például a vegyipari és a bányászati ágazatban
  • a mezőgazdaság
  • a hulladékkezelés

A természetes emissziós források pedig például:

  • a vulkánkitörések
  • a szélfújta por
  • a tengerisó
  • a növények által kibocsátott illékony szerves anyagok

De mit tudnánk mi magunk tenni, hogy valamelyest segítsük a környezetünket

Autózás, szívd fel jól: A kipufogóból eredő gázban rengeteg egészség- és környezetkárosító anyagot találunk, például a szénmonoxidot, szénhidrogént, nitrogén-oxidokat. Az egyik legrosszabb összetevő a szénmonoxid (CO).

  • Ha a szervezetünk hosszabb távon ki van téve a szénmonoxidnak (CO), csökken a koncentrálóképességünk, szív- és érrendszeri megbetegedést, szívinfarktust kaphatunk, vagy nagyobb mértékben akár halált is okozhat.
  • Emellett a szénhidrogén számos komoly probléma okozója, ami az üzemanyagokban is megtalálható, nagyobb dózisban súlyosan mérgező (ha lenyeljük a benzint vagy gázolajat), de a kipufogógázban is megtaláljuk, rákkeltő.
  • A nitrogéndioxid az egyik legkellemetlenebb hatású összetevő a közlekedésből származó károsanyagok közül. Elsősorban a szem nyálkahártyáját irritálja, azaz könnyezünk tőle. A levegővel egyesülve salétromsavat alkot, ami savas ülepedéshez, vagyis savas esőhöz vezethet.

Autós mizéria

Ha mindenképp autóval szeretnénk közlekedni, akkor a megoldás a tudatos autóhasználat. Ennek a megoldásnak van többféle oldala. Ha meg tudjuk oldani autó nélkül a közlekedést, akkor használhatunk számos egyéb opciót, illetve tömegközlekedést is.

  • Busz
  • Villamos
  • Metro
  • Bicikli
  • Gyaloglás

Ne pattanjunk autóba rögtön, indulás előtt gondoljuk végig, hogy milyen egyéb lehetőség áll a rendelkezésünkre (tömegközlekedés, gyalogos közlekedés, kerékpár), és csak azokhoz a fuvarokhoz vegyük igénybe az autónkat, amelyeket másképp nem tudunk megoldani:

  • bútorszállítás
  • betegszállítás
  • nagybevásárlás

A korlátozott autóhasználat elsőre talán több szervezést és szigorúbb időbeosztást igényel, de hosszú távon mindenképp megéri!

Amire érdemes még figyelnünk, ha autó tulajdonosok vagyunk, hogy a szűrővel felszerelt autókat érdemes évente felülvizsgáltatni és a szűrőt cseréltetni vagy tisztítani, ha szükséges. Ezt a vizsgálatot akár otthon is meg tudjuk vizsgálni különböző szondával. Ha nincs ilyenünk, akkor szervízben is, viszonylag megfizethető áron. Csak egy példát említve: benzin nyomásszabályzója elromlása esetén a kipufogón távozó mérgező szénmonoxid tartalma azonnal 0,3%-ról 6-8%-ra is emelkedhet.

A dohányzás egy népegészségügyi probléma

Én mindig azt vallom: „a dohányzás egy káros szenvedély, mely népegészségügyi probléma, de politikailag el van fogadva és pont.” Ebbe nyilván mélyen bele lehetne menni, viszont nem szeretnék különösebben politizálni eme cikkben.

A dohányzás bel és kültéri szennyező. Általában sosem az aktív részvevőnél okoz mélyebb károsodást, hanem a passzív emberünknél, hiszen ő az égésterméket szívja magába szűrő nélkül. A dohányfüstben számos összetevő megtalálhat, mint például a szénmonoxid, apró porszemek, kén-dioxid, nitrogén-dioxid. A dohányzás káros hatásaival általában tisztában vagyunk, de azért érdemes újra felsorolni, mely betegségek kialakulását segítheti elő:

  • érszűkület (aktív és passzív)
  • szívinfarktus (aktív)
  • daganatos megbetegedések (aktív és passzív)
  • tüdőtágulás (aktív)
  • asztma (aktív és passzív)

Megoldás? Nyilván könnyű mondani: szokjunk le róla. A másik megoldás talán a nyilvános kültéri dohányzás, mely körül nincs zárt terület és nem tartózkodnak további emberek. Így csak a saját egészségünkre vagyunk „kockázattal”.

Olcsó fűtés a fával begyújtás, de a te és szomszéd tüdője nem köszöni meg

Igen, sokan úgy állnak a dologhoz, hogy az én kicsi házam, kicsi autóm nem vesz részt jelentősen a környezetszennyezéshez, viszont mondja ezt több milliárd ember nap – mint nap. Pedig a saját háztartásunkból is bőven kerül a levegőbe:

  • szén-monoxid
  • szén-dioxid
  • vízgőz
  • korom
  • kén-dioxid
  • nitrogén-oxidok
  • metán
  • szénhidrogének

Nagy mértékben tudjuk csökkenteni a károsanyag kibocsátást, ha:

  • Tudatos energiahasználatot alkalmazunk
  • Szigeteljük a házunk
  • Megújuló energiaforrásokat alkalmazunk
  • Időszakos, átmeneti fűtésként klímaberendezést használunk (fatüzelés helyett)
  • Teljes fűtési technológiánkat lecseréljük megújuló energiaforrásra alapuló (villanyos) megoldásra, pontosabban a hőszivattyúra.

Tudom nem olcsó régi fa fűtésű kazánokat lecserélni, de ha van rá keretünk érdemes beruházni egy újabbra. Gondolkozhatunk gázkazánon vagy hőszivattyún. Utóbbi sokkal innovatívabb és modernebb beruházás, nyilván drágább megoldás. Előnye a többszörös teljesítményleadás a felvételhez képest. Ezt COOP értékként jelölik rajtuk. Nagyon megbízható technológia. Karbantartása mindössze a kültéri egység tisztításáról szól, amelyet egy vagy kétévente végeznek el a szakemberek (aki telepíti az eszközt). Emellett nem kell kéményt karbantartanunk minden évben. A hőszivattyú mellé pedig egy napelemrendszer kiépítése zöld környezetet adhat nekünk.

Vannak különböző klímaberendezések. Én személy szerint kora tavaszi és késő őszi fűtésrásegítésként alkalmazom. Sokkal praktikusabb és olcsóbb megoldás, mikor tényleg csak 1-1 fokot kell felfűtenünk – akár egy adott helyiségben. Kisebb lakások esetén 40-50m2 simán kifűthető lehet 1 klímával.

Ne égess avart és szemetet: Az avarégetésnél is súlyosabb légszennyező hatása van a szemétégetésnek! A vegyes szemét (műanyag, szerves anyag, építési hulladék stb.) füstjében számtalan káros, olykor mérgező anyag található. Kerüljük a szemét égetését, gondoskodjunk a hulladék megfelelő elhelyezéséről (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, veszélyes hulladékgyűjtés, építési hulladék szakszerű tárolása, elszállítása)!

Építőipar által keletkezett szennyezés kicsinek hat, de nagyot csap

A bányászatból, cementkészítésből, tüzelőanyagok égetéséből apró porszemek kerülnek a levegőbe, melyek légúti megbetegedéseket, rákos megbetegedést okozhatnak. A nagyobb méretű porszemek fennakadnak az orrunkban lévő csillószőrzeten, ezért a 0,25mm-nél kisebb átmérőjű részecskék jelentenek veszélyt, hiszen az orron át belélegezve lejutnak a tüdőbe. A tüdőhólyagocskákba tapadva pedig hosszan tartó gyulladást idézhetnek elő.

A növényeknek is súlyos problémát okoznak ezek a porszemek, hisz rájuk tapadnak és akadályozzák őket a vízfelvételben.

Mit is tehetnénk? Válasszunk olyan fűtéstechnológiát, építőipari terméket, aminek kevesebb a károsanyag-kibocsátása. Ezeknek mind utána tudunk nézni az interneten.

Az azbeszt rendkívül káros

Az azbeszttartalmú szigetelés rendkívül káros az emberi szervezetre. Légzőszervi megbetegedést, majd rákot okozhat. Számos tanulmány szerint, aki azbeszt közelében élt, szenvedett el tüdőrákos megbetegedést. De nem csak a szigetelőanyagban veszélyes az azbeszt jelenléte, hanem például a tetőfedésnél is. Ennek ellenére Magyarországon még mindig bőven találunk azbeszttartalmú tetővel felszerelt épületeket, melléképületeket. Az időjárási viszontagságok (eső, nap, szél, hó) hatására a palatetőből a légtérbe kerülnek a káros azbesztrostok, amelyet továbbiakban belélegzünk.

Ha találkozunk azbeszt tartalmú palával vagy szigetelőanyaggal, akkor azonnal távolítsuk el a környezetünkből. Érdemes a padlást megvizsgálni egy szakemberrel, mert okozhatnak meglepetéseket. Vannak különböző cégek, akik építési törmelékek kezelésével foglalkoznak. Ők majd elvégzik a „piszkos” munkát.

Konklúzió

Szerintem ezen hatásokat már tapasztalhatták sokan közületek, olvasók. A füst és bármilyen káros anyag belélegzése nem jelenti feltétlen, hogy éppen büdöset érzünk, mivel ezek javarésze "szagtalan" vagy különösebben nem érezzük. Persze a tüzelőanyagokat és a nagyon erőteljesen pöfékelő autók "szagait" azonnal megérezzük és kapcsolunk, hogy valami nincs rendben. 

Számos helyzetben javíthatunk életvitelünk minőségén ezzel óvva a környezetünket és saját szervezetünket, tüdőnket.

Ha bármilyen hasznos plusz információval segítenéd a munkámat, nyugodtan fejtsd ki hozzászólásban!

bykewix profilképe
Polgár Zoltán @bykewix Webdesigner, Windows specialista. Szeretem a különböző új technológiákat és a környezetvédelmet.
Hozzászólások -
Vendég profilképe Vendég
{{comment.dateWrite}} Válasz
Válasz {{answer.dateWrite}}