2022-ben már nem mehetünk el szó nélkül a fenntartható, környezettudatos életmód mellett. Ez nem egyszerű divat kérdése, hanem a jövőnk záloga. A környezetvédelem mellett az energiaárak növekedésével még fontosabbá válik a zöld házatartás. A változást a saját otthonunkban kell kezdeni, felsoroltunk tíz tippet, amivel környezettudatosabb lehet az, ahogy a saját házunkban, lakásunkban élünk.
Cseréljük le a nyílászáróinkat!
Az ablakokat, ajtókat megközelítőleg 25 évente érdemes lecserélnünk. Nézzük meg, hogy milyen állapotban vannak a nyílászárók és ha szükséges, fontoljuk meg a cserét. Akár a fűtési szezon folyamán is cserélhetünk ablakot, megéri, hiszen egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal felszerelt házban sokkal jobban meg tudjuk fogni a meleget, nem kell annyi fűtőanyagot elhasználni, mint egy rossz ablakokkal, ajtókkal felszerelt ház esetében.
Szigeteljük a házunkat!
A nyílászáró csere mellett nagyon fontos a megfelelő homlokzati és födémszigetelés. Minél jobb a szigetelés, annál kevesebb energiát kell elhasználnunk az épület komfortos üzemeltetéséhez, így jelentősen csökkenthetjük a házunk károsanyag kibocsátását is. A szigetelés kivitelezésénél figyeljünk arra, hogy elég vastag legyen a szigetelőanyag, nem érdemes például 5 centis hungarocellel körberagasztani az épületet, hiszen a egy 14 centis hagyományos szigetelővel sokkal jobb energetikai szintet érhetünk el. Arra is érdemes külön figyelni, hogy az épület szerkezeti elemeinek találkozásánál is legyen szigetelés, így elkerülhetjük a hőhidak kialakulását.
Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!
Ha már a szigetelés és a nyílászárók stimmelnek, akkor nem árt a fűtéstechnikát is korszerűsíteni. Ahhoz, hogy ne fűtsünk feleslegesen, érdemes legalább valamilyen automatikát beépíteni a fűtőrendszerbe. Az elavult fűtéstechnika és a szigeteletlen ház csak úgy ontja magából a káros anyagokat a levegőbe.Minden fűtési rendszerben van valamilyen szintű vezérlés, automatizálás, és attól függ a rendszer hatékonysága, hogy milyen az automatika.
A termosztátokkal sokat javíthatunk a komfortérzet és a spórolás terén is. Így az épület helyiségeit pont arra a hőmérsékletre fűtjük fel, amennyire szükségünk van és csak abban az időszakban, amikor ott vagyunk a helyiségben. Egy okosvezérlés segítségével azt is el tudjuk érni, hogy a szobákban más és más hőmérséklet legyen. Az automatizálás jelentősen kisebb költséget jelent, mint a kazáncsere vagy a teljes körű korszerűsítés, viszont jelentősen csökkenthetjük vele a fölösleges üzemidőt, a rezsiköltséget és az elfüstölt károsanyagot. Ha az épületeket hagyományos, fosszilis tüzelőanyaggal vagy biomasszával fűtjük, akkor már egyetlen háztartás károsanyag kibocsátása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a légkör megteljen különböző üvegházhatást elősegítő gázokkal, például széndioxiddal, nitrogénoxidokkal. A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet. Évtizedekkel ezelőtt az elektromos fűtés volt az egyik legnagyobb energiafaló, de ma már egy napelemről üzemelt hőszivattyús megoldással (padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel), olyan rendszert tudunk kialakítani, ami szinte ingyen fűti a házunkat.
Használjunk napelemet!
A napelemmel olyan “ingyen” energiával láthatjuk el a házunkat, ami folyamatosan újratermelődik. A hagyományos erőművekből származó elektromos árammal szemben a napelem működése során nem kerülnek káros anyagok a levegőbe. Ráadásul mi magunk is költséghatékonyabban, akár ingyen jutunk elektromos áramhoz. A fent vázolt hőszivattyús rendszer mellett persze fűthetünk fűtőpanelekkel is, egy jól szigetelt épületben kiváló hatékonyságra tehetünk szert.
.
Építkezzünk környezettudatosan!
A környezettudatos építkezés is egy fontos szempont, hiszen az építkezésnek is komoly környezetromboló hatása van. Ha lehet, gondoljuk végig, hogy milyen építőanyagot honnan rendelünk meg, ne a világ másik feléről hozassunk fát, acélt, betont.. (Bár ez a kérdés 2022-ben inkább arra vonatkozhat, hogy honnan tudjuk egyáltalán megrendelni.) Próbáljuk olyan anyagból, olyan módszerrel építkezni, ami kevéssé károsítja a környezetet.
Ügyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre!
A szelektív gyűjtés lényege, hogy külön tárolóba pakoljuk az újrahasznosítható hulladékot (papírt, üveget, műanyagot, fémet). Fontos, hogy csak megtisztított formában szabad a szelektív kukába, zsákba helyezni a hulladékot. Ne legyünk nagyvonalúak! Ne hajítsuk lustaságból a szelektívbe való hulladékot a kommunális szemétbe.
Komposztáljunk!
Egy magyar házasságban évente több, mint fél mázsa hulladék keletkezik. Ennek a hulladéknak 30%-a olyan szerves anyagokból adódik össze, amelyeket költséghatékonyan, egyszerűen komposztálhatunk. Ha felállítunk egy komposztálót a kertben, akkor éves szinten fejenként 180 kg (kb. napi fél kg) hulladék nem a kukában köt ki, hanem visszajut a szerves anyagok természetes körforgásába. Vagyis a komposztálással csökkentjük a hulladékmennyiséget és hasznos tápanyagot hozunk létre, amit felhasználhatunk a kertünkben.
Ha nincs kertünk, akkor keressük meg a lakásunkhoz legközelebb eső közösségi komposztálót és az összegyűlt szerves hulladékot vigyük oda.
Komposztáljuk a zöldhulladékot, ne égessük el az avart!
Van néhány dolog, amit viszont nem szabad csinálni! Az avar sok mindenkit zavar, és sokan úgy szabadulnak meg tőle, hogy egyszerűen eltüzelik a kertben. Sajnos ez egyáltalán nem jó módszer! Nem kell hosszas tanulmányokat olvasnunk arról, hogy megértsük, mennyi káros anyag kerül a légtérbe avarégetés során, elég beleszippantani egy-egy avarégetés során a levegőbe! Ne égessünk avart és hívjuk fel közvetlen lakókörnyezetünk figyelmét is arra, hogy a zöldhulladéknak környezetkímélő elhelyezése ott van tőlük karnyújtásnyira. Az avar jelentős része komposztálható (még a diólevél is bizonyos mennyiségben!), ha nem tudjuk, akarjuk komposztálni, akkor is gondoskodjunk róla, hogy a zöldhulladék gyűjtés során zacskózzuk be, helyezzük ki a felgyűlt avart.
Ne égessük el a szemetet sem!
Sajnos még mindig elég sokan hódolnak ennek a rossz szokásnak. Van, aki a téli időszakot fűtőanyag hiányában csak úgy tudja átvészelni, ha szemetet éget. Az avarégetésnél is súlyosabb légszennyező hatása van a szemétégetésnek! A vegyes szemét (műanyag, szerves anyag, építési hulladék stb.) füstjében számtalan káros, olykor mérgező anyag található. Kerüljük a szemét égetését, gondoskodjunk a hulladék megfelelő elhelyezéséről (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, veszélyes hulladékgyűjtés, építési hulladék szakszerű tárolása, elszállítása)!
Csak azt vásároljuk meg, amire tényleg szükségünk van!
Ezt nehéz meglépni, hiszen a 21. század fogyasztásra predsztinál. Arra ösztönöz minket, hogy minél több terméket vásároljunk, akár olyan holmikat, amelyekre végül nincs is szükségünk. Különösen igaz ez az online rendelésre és a házhozszállításra. Szinte mindent meg lehet venni, ha van rá pénzünk, kérdés, hogy tényleg szükségünk van-e a sokadik telefonra, kütyüre, ruhára játékra. Nem lesz-e a frissen vásárolt termékből szűk néhány hónap, esetleg év múlva nehezen feldolgozható hulladék? Legyünk fegyelmezett vásárlók, komoly lépést tehetünk a környezettudatosság felé.
Hozzászólások
-