A Pretoriai Egyetem Gazdasági Tanszékének kutatása szerint "A Bitcoin az új digitális arany", hiszen az arany és a Bitcoin között jelentős hasonlóságok láthatóak, mint például a limitált készlet, illetve a kereslet-kínálat által meghatározott ár), így a Bitcoin az aranyhoz hasonlóan jó fedezet lehet, ha nem akarunk kockázatosabb befektetési eszközökhöz, például részvényekhez fordulni.

A Bitcoin készlete az aranyéhoz hasonlóan limitált, nem lehet korlátlanul növelni a mennyiségét: azt, hogy mennyi Bitcoin kerül kibocsátásra, azt a Bitcoin kódja rögzíti, mégpedig úgy, hogy folyamatosan csökkenő kitermelési volument tegyen lehetővé. Az első években még blokkonként 50, majd 25, jelenleg pedig már csak 6.25 Bitcoin jár egy kriptovaluta bányásznak, 1-1 blokk bezárása után. Ennek mefelelően - ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel - a Bitcoinnak nincs központi kibocsátója, így az független a bankoktól és az országok monetáris politikájától - így értékét önnmagában a kereslet-kínálat határozza meg.

A Bitcoin széles körben 2017 végén lett ismert, amikor a "hype" hatására jelentősen megnőtt kereset 9 666 dollárra tornázta fel a Bitcoin árfolyamát, mely éveken át rekordnak számított. Bár jelenleg a Bitcoin árfolyama jóval magasabb, mint a 2017-es berobbanása idején volt, viszont a mostani növekedés fentarthatóbbnak tűnk, mivel a mostani árfolyamot már elsősorban nem a gyors meggazdagodásban bízó kisbefektetők tömeges vásárlásai tartják fennt, hanem sokkal tudatosabb befektetői szemlélet figyelhető meg, így sokkal kisebb az esély egy (a 2017-es év végéihez hasonló), nagyon gyors és nagy mértékű árfolyam-esésre.

A decentralizált működést a blokklánc technológia teszi lehetővé: ez rögzíti az összes bitcoin tranzakciót, amely valaha is történt és tárolja őket csoportokban, illetve blokkokban. Miután egy tranzakciót rögzítettek a főkönyvben, az nem módosítható és nem vonható vissza. A Bitcoin egy peer-to-peer protokoll, ahol bárki csatlakozhat a hálózathoz, kezdeményezhet tranzakciókat, és hitelesítheti is azokat, blokkok létrehozásával, ezért hívják "engedélyek nélküli" protokollnak. Az a koncepció azóta több kriptopénzhez, illetve elosztott adatbázishoz is ihletül szolgált.

A Bitcoin elosztott főkönyvének blokkjai minden esetben tartalmazzák:

az előző blokk kriptográfia segítségével titkosított hash-ét (ezzel hivatkoznak az előző blokkokra),
egy timestamp-et (időbélyeget),
és a tranzakciós adatot (általában merkel tree root hash-ként van reprezentálva)
Az legfontosabb funkciója a blokklánc alapú adattárolásnak, hogy az adatokat nagyon nehéz megváltoztatni / megmásítani, mivel arra találták fel, hogy peer-to-peer (P2P) azaz több fél által futtathatóan és ellenőrizhető módon legyen használva.
Biztonságát a kriptográfia biztosítja. A bitcoinok mozgatásához szükséges privát kulcsot különböző kripto tárcákban tárolhatjuk, amelyek segítségével férhetünk hozzá bitcoinjainkhoz.

A Bitcoin vásárlás a korlátozott készlet, a decentralizált működés és a kereslet-kínálat által meghatározott ár miatt hasonló befektetési lehetőséget tesz lehetővé, mint a fizikai arany. Ennek ellenére - az aranyhoz hasonlóan - fontos figyelembe venni azt is, hogy a központi árszabályozás teljes hiánya azt is jelenti, hogy az árfolyam jelentős mértékű változásait az országok központi bankjai nem tudják a monetáris politikájukkal kivédeni.