2025 májusában ismét felcsaptak a hullámok az Apple és az Egyesült Államok között: Donald Trump volt elnök egy merész, 25%-os importvám bevezetésével fenyegette meg az iPhone gyártását. Azok számára, akik figyelemmel kísérik a tech ipar és a politika összefonódását, ez a hír egy izgalmas mérföldkőnek számít. Vajon egyszerű kereskedelmi nyomásgyakorlásról van szó, vagy Trump egy személyes bosszút áll ki az Apple vezérigazgatója, Tim Cook ellen?

Politikai háttér és személyes ellentétek

Az események láncolata valójában már egy hónappal korábban elkezdődött, amikor Trump közel-keleti útjára számos iparági nagyágyút – például az Nvidia, OpenAI, AMD, BlackRock és Citigroup vezetőit – magával vitt, de Tim Cookot hiába hívták, ő távol maradt. A New York Times értesülései szerint a háttérben nem más áll, mint egy személyes ellentét: a cégvezér ismételten visszautasította a volt elnök meghívását, amire Trump nem is győzte sajtóban hangoztatni, hogy „volt egy kis problémám Tim Cookkal” már Katarban is.

Így a vámfenyegetés egyértelműen túlmutat a puszta gazdasági szempontokon, és egyfajta politikai és személyes bosszúként is értelmezhető. Ez a gesztus nem csupán az Apple-t szeretné hazacsábítani Kínából, hanem Cook személyes fellépését is sújtja.

Kereskedelmi stratégia egy bonyolult játszmában

Az USA és Kína között évek óta dúló kereskedelmi háborúban az Apple érintett félként különösen érzékeny. Bár az iPhone-ok túlnyomó része Kínában készül, az eddigi vámcsomagok kivették részben az Apple-t a legkeményebb terhek alól, amíg például a Samsung Galaxy telefonjai nem szembesültek hasonló vámokkal, köszönhetően dél-koreai gyártóhelyszíneiknek. Trump most azonban egy olyan mértékű, 25%-os pluszvámot helyezett kilátásba, amely jelentős versenyhátrányba hozná az Apple-t a dél-koreai riválisokkal szemben.

Eddig az áprilisi ideiglenes vámkivétel is csak részlegesen hosszabbítható meg, ami tovább növeli a bizonytalanságot a piacokon. A vámokat az IEEPA nevű törvényre hivatkozva vetheti ki az amerikai kormány, ám jogi szakértők szerint ez nem kifejezetten engedi meg amerikai cégek büntetését, így komoly jogi viták is várhatók a háttérben.

Gazdasági hatások és iparági visszhangok

A vámok közvetlenül az áruházak polcaira és a vásárlók pénztárcájába fognak hatni: az iPhone-ok ára akár több százezer forinttal nőhet az Egyesült Államokban, ami globálisan is érezteti hatását. Az Apple várhatóan csökkenő eladásra és bevételre számíthat, miközben a gyártás hazatelepítése gigantikus beruházásokat igényelne – vannak becslések, hogy a munkaerő- és infrastrukturális költségek az egekbe szöknének.

Az iPhone 17 bemutatója szeptemberben esedékes, így az Apple nem készülhetett az új vámkörnyezetre és nem használhatja ki a korábbi gyors légiszállítási kedvezményeket sem, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Milyen hatásai lehetnek Magyarországra és Európára?

Bár az Európai Unió és Magyarország nem terhel amerikai vámokat, a globális beszállítói láncok egybefonódása miatt az áremelkedés Magyarországon is megjelenhet, elsősorban a viszonteladói árakon keresztül. A megnövekedett bizonytalanság miatt a készletek tervezhetősége romolhat, és a fogyasztók egyes modellek esetében hosszabb várakozási időkre számíthatnak.

Összegzés: politika és gazdaság keveréke a modern üzleti csatamezőn

Trump 25%-os vámfenyegetése egyben politikai üzenet és kereskedelmi fegyver is. Az ügy jól példázza, hogy a nemzetközi nagyvállalatok és államok viszonya mennyire összetett, ahol a személyes ellentétek és geopolitikai érdekek összefonódnak. Az Apple előtt komoly kihívások állnak: hogyan marad versenyképes, miközben a geopolitikai színtéren újra kell pozícionálnia magát, és közben a fogyasztói árak is a csillagos ég felé kúsznak.

Az Apple és a vámkérdés további fejleményeiről természetesen folyamatosan beszámolunk majd.

Részletes információkért látogass el az AP News hírére.