A magyar forexpiac robbanásszerű növekedése egybeesett a jutalékmentes kereskedési platformok megjelenésével, amelyek azt ígérik, hogy a magyar kereskedők jutalékfizetés nélkül vehetnek és adhatnak el devizákat. Ám ahogy azt minden tapasztalt kereskedő – Budapesttől Debrecenig – tudja: a pénzügyi világban semmi sincs igazán ingyen. A kérdés nem az, hogy ezek a platformok számítanak-e fel jutalékot, hanem az, hogyan keresnek pénzt, és milyen rejtett költségeket viselnek valójában a kereskedők.

Az „ingyenes” kereskedés illúziója

Amikor egy kereskedési platform „0% jutalékot” vagy „jutalékmentes kereskedést” hirdet, az vonzó ajánlat mind kezdő, mind tapasztalt kereskedők számára. Ezek a platformok forradalmasították a piacot, lehetővé téve milliók számára a részvény- és devizakereskedést, akik korábban nem engedhették meg maguknak a magas jutalékokat. A valóság azonban jóval összetettebb, mint amit a marketing sugall.

A „free trading” fogalma akkor kapott lendületet, amikor a Robinhood 2014-ben bevezette a jutalékmentes részvénykereskedést, és ezzel versenytársait is erre kényszerítette. Ez a váltás alapjaiban változtatta meg a brókerek bevételi modelljét: az átlátható jutalékrendszert kevésbé látható monetizációs módszerek váltották fel. A magyar kereskedők számára létfontosságú ennek a változásnak a megértése a tudatos platformválasztás érdekében.

Hogyan keresnek pénzt a jutalékmentes platformok?

A „0% jutalékot” hirdető platformok többféle bevételi stratégiát alkalmaznak, amelyek a költségeket kevésbé nyilvánvaló módon hárítják a kereskedőkre. A leggyakoribb módszer a Payment for Order Flow (PFOF), amely során a piacképzők fizetnek a brókereknek, hogy az ügyfelek megbízásait hozzájuk irányítsák, nem pedig a tőzsdére.

A PFOF modell szerint, amikor egy magyar kereskedő megbízást ad egy jutalékmentes platformon, a bróker azt egy piacképzőhöz továbbítja, aki néhány ezredcentet fizet részvényenként. Bár ezek az összegek kicsik, összességében jelentős bevételt hoznak a brókereknek – 2020-ban az iparági PFOF-bevétel 2,5 milliárd dollár volt.

A probléma a kereskedő számára a lehetséges érdekellentétben rejlik. A bróker előnyben részesítheti azt a piacképzőt, aki többet fizet, nem azt, aki jobb árat kínál. Ez enyhén magasabb vételi és alacsonyabb eladási árakat eredményezhet – ami rejtett költségként jelentkezik, és összességében még drágább lehet, mint a hagyományos jutalék.

A jutalékmentes kereskedés rejtett költségei

A PFOF-on túl a platformok további bevételi módszereket alkalmaznak, amelyek költségeket jelentenek a kereskedőknek. A spread bővítése különösen jelentős költségforrás – főként a devizakereskedelemben. Míg a hagyományos brókerek külön jutalékot számítanak fel, a jutalékmentes platformok gyakran a vételi és eladási árak közötti különbség növelésével termelik meg a hasznot.

A devizapárok spreadje – például EUR/HUF vagy USD/HUF – a tényleges kereskedési költséget jelenti. Ezek a spreadek a piaci volatilitás és a platform politikája szerint változnak, és hektikus időszakokban jelentősen kiszélesedhetnek – látható díj nélkül.

Overnight finanszírozási díjak szintén jelentős tényezőt képviselnek. Ha egy kereskedő pozíciót tart éjszakára, swap díjakat vagy rollover költségeket számítanak fel, amelyek hosszabb távon felhalmozódnak – különösen a hosszú távú stratégiát követő magyar forex kereskedők számára.

Egyéb díjstruktúrák, amelyekkel érdemes számolni

A jutalékmentes platformok számos olyan díjat alkalmaznak, amelyeket a kereskedők gyakran figyelmen kívül hagynak:

● Számlafenntartási díjak – évente 25–100 USD, főként nyugdíjszámlák esetén
● Inaktivitási díjak – 10–50 USD negyedévente, ha nincs elegendő kereskedés
● Pénzfelvételi és átutalási díjak brókerek vagy számlák között
● Devizaátváltási díjak – nemzetközi tranzakcióknál akár 0,39–0,99%
● Fedezeti kamatok – gyakran magasabbak, mint a hagyományos brókereknél
● Prémium funkciók díjai – fejlettebb elemzések, ügyfélszolgálati prioritás vagy oktatási anyagok esetén

Hatás a kereskedési teljesítményre

Kutatások szerint a jutalékmentes kereskedésre való áttérés vegyes hatással volt a lakossági kereskedők teljesítményére. Bár a tranzakciós költségek csökkentek, a látható jutalék eltűnése gyakrabban ösztönöz kereskedésre – és ez a túlkereskedés hosszú távon alulteljesítést eredményez.

Magyar kereskedők esetében ez különösen fontos, mivel a hazai lakossági kereskedői bázis folyamatosan növekszik. Az „ingyenes” kereskedés pszichológiai hatása túlzott aktivitáshoz vezethet – amely a spreadeken, éjszakai díjakon és időzítési hibákon keresztül csökkenti a hozamot. Ráadásul a PFOF modellek miatt az árfolyam-végrehajtás minősége is romolhat.

Szabályozói válasz és jövőbeli kilátások

A világ szabályozó hatóságai egyre szorosabban figyelik a jutalékmentes kereskedési modelleket, különösen a PFOF gyakorlatait. Az Európai Unió már bejelentette, hogy 2026-ig kivezeti a PFOF-ot, elismerve az ebből fakadó érdekellentéteket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a forex kereskedés hazai szabályozója – az uniós szabályozási keret részeként működik. Ahogy az EU szigorítja a szabályozást, a magyar kereskedők is változásokat tapasztalhatnak a platformok működésében és bevételszerzésében.

Tudatos döntések a kereskedés során

A jutalékmentes kereskedési platformok valódi költségszerkezetének megértése kulcsfontosságú a magyar kereskedők számára. Ahelyett, hogy kizárólag a „jutalékmentességre” figyelnének, a teljes költségstruktúrát kell figyelembe venniük: spreadek, éjszakai díjak, egyéb rejtett költségek.

A platformok összehasonlításakor nem csak a jutalékot, hanem a végrehajtás minőségét, a spreadek állandóságát és a díjak átláthatóságát is mérlegelni kell. Lehet, hogy egy „drágábbnak” tűnő platform valójában olcsóbb, ha figyelembe vesszük a teljes képet – míg a „legolcsóbb” platform rejtett díjak és gyenge végrehajtás miatt hosszú távon többe kerülhet.

Összegzés

A jutalékmentes kereskedési platformok demokratizálták a piacot a magyar kereskedők számára – de nem szüntették meg a költségeket, csupán átalakították azokat. Bár ezek a platformok valódi előnyöket kínálnak elérhetőség és belépési korlátok csökkentése terén, a kereskedőknek tisztában kell lenniük az alternatív bevételi modellekkel és azok költségvonzataival.