Az elmúlt évek e-kereskedelmi trendjeit könnyedén megismerhetjük, ha fellapozzuk a különböző jelentéseket és kutatásokat, azonban a következő évek várható trendjeiről sokkal kevesebb információnk van.

A koronavírus-járványt megelőző éveket kiszámítható növekedés jellemezte. A piac évi 15-20 százalékot bővült, ami kiváló fejlődési potenciált jelentett a kereskedők, a logisztikai szereplők és a köréjük csoportosuló szolgáltatói körök számára is. Azonban a koronavírus-járvány által meghatározott 2020-as év új lendületet hozott. 2019-hez képest 45% növekedést mérhettünk, de a sikertörténet ezután is folytatódott. A GKI Digital és az Árukereső jelentése szerint 2021 első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, melyen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát. Ráadásul a tavaly is rekord magas számokat hozó második negyedévben idén is további 21%-os forgalombővülés volt tapasztalható, ami a pandémia előtti évek stabilizálódott, 14-16% körüli átlagos növekedési ütemét 25%-kal haladta meg – fogalmaznak a jelentés szerzői. Egyes vélemények szerint a következő évek növekedési üteme újra stabil pályára állhat. Ez valószínűsíthetően évi 10-15 százalékos növekedést jelenthet majd.

A következő évek eredményeit pozitívan befolyásolhatják a korcsoportok változásai. Az e-kereskedelem hajnalán az volt az uralkodó nézet, hogy a kereskedelmet a fiatal generációkra kell felépíteni, akik egyértelműen a legfőbb célközönségei a webáruházaknak. Az idő bebizonyította, hogy ez hatalmas tévedés volt, hiszen Magyarországon az online vásárlók átlagéletkora 44 év körüli. Velük szemben a z-generáció tagjai kisebb vásárlóerővel rendelkeznek, ráadásul a vásárlásra gyakran egyfajta szabadidős programként tekintenek. Esetükben a plázázás gyakran mozilátogatással, szórakozással és gasztronómiai élményekkel kapcsolódik egybe. Sőt, a 65 év feletti korcsoport szerepe is egyre inkább felértékelődik. Noha számukra a világjárványtól függetlenül kényelmi megoldást kínál az online vásárlás, sokuknak ijesztő a vásárlásnak ezen módja. Nem véletlen, hogy a nyugati piacokon egyre több példát láthatunk arra, hogy edukatív tartalmakkal igyekeznek segíteni őket a vásárlásban. Ilyen jellegű törekvésekre Magyarországon sajnos még kevés példát látunk.

Egyes vélemények szerint a leginkább meghatározó mégis a globális szereplők érkezése lehet. Évek óta hallhatók pletykák az Amazon magyarországi érkezéséről; persze felvetődik a kérdés, hogy egy ekkora ország kellő piaci potenciált jelent-e a világ legnagyobb online kereskedőjének, illetve az eMAG és az Extreme Digital páros által uralt piaci részesedés mellett megtérülő lehet-e számára a piacszerzés költségének fedezése.

Nem vonható kétségbe a globális e-kereskedelem folyamatos globalizációja; ennek fényében természetes folyamat, hogy a hazai szereplők megjelennek a régióban, illetve a külpiacokon igyekeznek piaci részesedésre szert tenni, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyelőre a régió nagyobb szereplői sikeresebbek Magyarországon, mint fordítva.