2025 májusában jelentős változások történtek az Egyesült Államok szerzői jogi rendszerében, amikor Donald Trump elnök menesztette Shira Perlmuttert, a Szerzői Jogi Hivatal Regisztrátorát. A döntés különös figyelmet kapott, mert mindössze napokkal korábban Carla Hayden, a Kongresszusi Könyvtár vezetője is távozott posztjáról. Az események hátterében a mesterséges intelligencia (AI) által generált tartalmak szerzői jogi kérdéseinek újszerű és kényes vitája áll.

Fontos háttér: Az érintett vezetők és a politikai hullámok

Carla Hayden, aki 2016 óta vezette a Kongresszusi Könyvtárat, egyben a szerzői jogi hivatal felügyeletéért is felelt, az időszak egyik kulcsfigurája volt. Shira Perlmutter 2020 óta töltötte be a regisztrátor pozícióját, korábban pedig a Szabadalmi és Védjegy Hivatalban szerzett tapasztalatokat. Mindkettőjük menesztése – különösen Perlmutteré – éles reakciókat váltott ki: Joe Morelle, a képviselőház Adminisztrációs Bizottságának vezető demokrata tagja „precedens nélküli, jogellenes hatalomátvételről” beszélt. Az ügybe Elon Musk és xAI projektjei is belevonták magukat, hiszen AI-képzési licenceléseikkel kapcsolatban a hivatal állásfoglalásaira támaszkodtak.

A Szerzői Jogi Hivatal AI-jelentései – Egy új jogi és technológiai kihívás

Az amerikai Szerzői Jogi Hivatal 2024 júliusában indította el az AI és szerzői jog kapcsolatát vizsgáló jelentéssorozatát. Elsőként a digitális másolatok és azok jogi besorolását, majd januárban a generatív AI által előállított tartalmak szerzői jogi státuszát tekintették át. A frissen megjelent harmadik rész három lényeges pontban foglal össze fontos álláspontokat: az AI-képzéshez használt szerzői joggal védett művek helyzetét, licencelési megoldási javaslatokat, valamint a jogi felelősség és a piaci kudarc kezelésére irányuló javaslatokat.

Fő megállapításuk szerint az emberi kreativitás szükséges a szerzői jogi védelemhez, azaz az AI által generált művek nem jogosultak ilyen védelemre. Emellett kiemelték, hogy az AI-modellek kereskedelmi célú képzéséhez felhasznált, szerzői joggal védett művek mennyisége túlmegy a "fair use" keretein, különösen akkor, ha az AI-val létrehozott tartalom piaci versenytársává válik. Ezzel szemben a kutatás célú felhasználás továbbra is nagy eséllyel megőrizheti a fair use védelmét. A hivatal arra ösztönöz, hogy a piac dolgozza ki a megfelelő licencpiacokat és kollektív licencelési formákat a jogtulajdonosok támogatására.

A politikai és jogi hullámvölgyek

Perlmutter menesztése nem csupán személyes veszteség a szakmai körökben, hanem mély politikai vihart is kavart. A demokrata képviselők egybehangzó véleménye szerint a döntés szorosan összefügg a nemzetközi AI-szerzői jogi vitákban elfoglalt kemény állásponttal és az Elon Musk-féle érintettséggel. Trump maga is reagált a menesztésre a saját platformján, a Truth Socialon, ám posztjai inkább zavarosnak és ellentmondásosnak bizonyultak.

Eközben Perlmutter korábban világosan jelezte, hogy az AI által generált tartalmak szerzői jogi elismerése aláásná a szerzői jog alkotmányos céljait, melyek az emberi kreativitás ösztönzésén alapulnak. Az ügy jogi dimenzióját a 2025 februári szövetségi bírósági döntés is erősítette, amelyben egy AI-alapú jogi kutatóeszköz képzésének során használt védett tartalom szerzői jogi jogsértésnek minősült, elutasítva a fair use védekezést (Taft Tech Law ügy).

Miért érdekes ez a magyar informatikai közösség számára?

Nem véletlen, hogy nemzetközi léptékben figyelik ezeket az amerikai példákat: az Egyesült Államokban hozott jogértelmezések és szabályozási megoldások gyakran előfutárai az európai szabályozási trendeknek. Az új AI-fejlesztések, startupok és kutatóintézetek számára elengedhetetlen ismerni ezeket a szerzői jogi kockázatokat és az aktuális licencelési lehetőségeket.

Érdekesség, hogy az USA „fair use” fogalma eltér az Európában ismert „felhasználási jogengedmények” rendszerétől, ezért a transzatlanti jogalkalmazás közötti különbségek követése elengedhetetlen a jogbiztonság fenntartásához a helyi fejlesztők és jogalkalmazók számára. Ennek fényében várhatóan Európában is előtérbe kerülnek a kollektív licencelési formák és a licencelést megkönnyítő új modellek, mint például a monday licensing, amelyek a nagy AI-platformokkal szembeni piacszabályozó erőként léphetnek fel.

Összegzés

Az Egyesült Államok szerzői jogi vezetőinek menesztése egyben szimbolikus momentum a mesterséges intelligencia és a szerzői jog közötti vitákban. A Szerzői Jogi Hivatal aktuális jelentései világos határt húznak az emberi kreativitáshoz kötött védelmi kör és az AI által generált tartalmak között, ami új irányt szabhat szerte a világon a fair use értelmezésének és a licencpiacok kialakulásának. A magyar IT és jogi szakma részére ez egyben figyelmeztetés és lehetőség, hogy felkészüljenek a változó szabályozási környezetre és aktívan alakítsák a jövő AI-projektjeinek jogbiztonságát.

Az eseményeket és a jelentéseket részletesen a hivatalos Szerzői Jogi Hivatal weboldalán követhetik nyomon az érdeklődők.