Amíg korábban az AI-ipar vezetői hevesen szorgalmazták a szigorú, etikai és biztonsági alapokon nyugvó szabályozások mielőbbi bevezetését, 2025-re láthatóan megváltozott a játék. A párizsi AI Akciócsúcstalálkozón már nem azt hallhattuk, hogy „szabályozz minket”, hanem inkább azt, hogy „szabadjára engedj minket”.

Az eredeti cél: védelem és versenyképesség

2023 és 2024 folyamán sok AI-cég és kutató egyaránt sürgette a kormányokat, hogy mielőbb vezessenek be szigorú jogszabályokat. Ez érthető: a cél egyértelműen a felhasználók védelme, az etikai aggályok orvoslása, és az AI kockázatainak előrejelzése volt. Emellett nem utolsó szempontként hangsúlyozták, hogy egy átgondolt, egységes szabályozás elegendő biztonságot nyújtson, és egyben segítse versenyképes pozíciójuk megőrzését a nemzetközi porondon.

2025: a párizsi fordulat és a szabadság követelése

Ám az idei, 2025-ös párizsi AI Akciócsúcstalálkozón már az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormányzati képviselői nem támogatták a szigorú törvények kidolgozását. Sőt, egyre inkább azt hangoztatják, hogy a technológiát "unlock"-olni, vagyis ki kell szabadítani annak fejlesztését és alkalmazását a bürokratikus korlátok alól. Ennek egyik fő oka a fejlődés robbanásszerű gyorsulása és a globális verseny szigorodása: az USA és a UK nem szeretnék, ha cégeik lemaradnának a kínai és más államilag támogatott riválisok mögött.

Globális verseny és kormányzati dilemmák

A robotika, gépi tanulás és mesterséges intelligencia kapcsán egyre világosabb, hogy nem csak technológiai, hanem geopolitikai versenyről beszélünk. Kína és több más ország is jelentős állami támogatással dolgozik azon, hogy AI-vezető szerepet töltsön be. A kérdés így egyre inkább az, hogy a kormányok miként találják meg az egyensúlyt a biztonságos szabályozás és a gazdasági növekedés elősegítése között.

Munkaerőpiaci kihívások – automatizáció és elbocsátások

De a szabályozás mellett egy másik kulcskérdés is előtérbe került: a munkaerőpiac. Az AI legújabb generációi már nemcsak egyszerű, rutinfeladatokat végeznek, hanem képesek komplex elemzői, jogi, pénzügyi és marketing munkák elvégzésére is. Emiatt egyre több vállalat dönt úgy, hogy inkább AI-alapú automatizációval váltja ki a belépő szintű állásokat.

Dario Amodei, az Anthropic társalapítója és vezetője világosan fogalmazott az Axios számára: "Masszív fehérgalléros elbocsátások" várhatók, hiszen az AI akár az összes belépő irodai munka felét is átveheti. Ami még aggasztóbb, hogy szerinte 1-5 éven belül a munkaerő akár 20 százaléka is kikerülhet a foglalkoztatottságból. „Az emberek többsége nincs felkészülve erre a gyors váltásra.”

További hangok: folyamatos átalakulás és feszültségek

Steve Bannon egykori Trump-tanácsadó még tovább megy: az adminisztratív, vezetői és technológiai belépőszintű munkakörök „megszüntetését” jósolja. Bár az AI termelékenységet növel, rövid távon komoly társadalmi feszültségek válhatnak belőle, hiszen tömeges állásvesztés is fenyeget.

Ipari tapasztalatok: nem minden arany, ami AI

Egy brit felmérés ráadásul arra is rámutatott, hogy az AI-bevonzó cégek több mint 55 százaléka később megbánta, hogy emberi munkaerő helyett algoritmusokat alkalmazott. Ez arra utal, hogy az automatizáció nem feltétlenül hozza meg a várt költségcsökkentést vagy hatékonyságnövekedést – a technológia alkalmazása ennél jóval komplexebb kérdés.

Kitekintés: szükség van egyensúlyra és közös felelősségre

Az ipari, politikai és társadalmi kihívások egyaránt arra mutatnak, hogy bár a gyors, innovációbarát szabályozási keretek fontosak, a munkavállalók védelme, az átképzés támogatása és a társadalmi kohézió megőrzése legalább ennyire elengedhetetlen. Az ipar felelőssége, hogy együtt dolgozzon a kormányokkal új jövedelempótló és képzési programok megalkotásán, miközben a politikai döntéshozók ösztönzőkkel és partnerségekkel támogassák az új munkahelyek és iparágak kialakulását.

Az AI nem csak technológiai forradalom, hanem társadalmi kísérlet is, amely körültekintő, mégis bátor megközelítést igényel – különösen akkor, amikor a korábbi szabályozás-párti hangok most szabadjára engedést követelnek.

Az összes részletet a Time.com párizsi AI csúcstalálkozó beszámolója és az Axios.com interjúi és elemzései alapján dolgoztuk fel.