Értesítés, hogy le ne maradj semmiről! Iratkozz fel és értesülj azonnal a legfrisebb tartalmakról! Nálunk te döntöd el, miről kérsz értesítést! Feliratkozok Többet szeretnék megtudni
Dev

Mivel foglalkoznak pontosan a rendszegazdák?

A rendszergazda kifejezést mindannyian ismerjük. Azt is tudjuk, hogy ők magas informatikai ismeretekkel rendelkező szakemberek, és őket kell hívni, ha a céges informatikai eszközökkel vagy folyamatokkal valami gubanc van. Ennél többet az emberek nagy része azonban nem tud, az hogy a rendszergazda szolgáltatás milyen feladatokkal jár, és mennyire összetett a legtöbbek számára nem világos. Ezen a tényen az sem segít, hogy amíg más az informatikában tevékenykedő szakemberek munkájáról rengeteget lehet olvasni a neten a rendszergazdákról elenyésző írással találkozhatunk csak. Ez a szolgáltatás, és az ezt biztosító szakemberek inkább megbújnak a háttérben, nem verik nagy dobra munkásságukat, annak ellenére, hogy nélkülük a mindennapjainkban megszokott folyamatok jelenleg ismert formájukban nem mehetnének végbe

Kik a rendszergazdák, mi a munkájuk?

Ahogy fentebb is írtuk a rendszergazdák, vagy angol elnevezésükön sysadminok magasan képzett informatikusok. Tömören összefoglalva az informatikai rendszerek folyamatos, zavartalan, biztonságos működtetése a munkájuk. Ez a folyamat azonban korántsem egyszerű, egy rendkívül összetett foglalkozásról van szó.

Milyen feladatokat látnak el a rendszergazdák?

Ezek az informatikai szakemberek rengeteg feladatot látnak el nap mint nap.

Nézzük meg, hogyan bontható tovább a rendszerek kialakítása és üzemeltetése, mik a rendszergazdák legfontosabb feladatai:

  • erőforrások felügyelete és optimalizációja;
  • felhasználók, hozzáférések kezelése;
  • programok telepítése;
  • fájlrendszerek készítése;
  • mentési és helyreállítási rendszer felállítása;
  • mentések készítése;
  • jelszavak kezelése;
  • frissítések telepítése;
  • spamek szűrése;
  • rendszer-üzemeltetés;
  • hibaelhárítási stratégia készítése;
  • hibaelhárítás;
  • szerver biztonság monitorozása;
  • technikai support

A rendszergazdák egyik legfontosabb készsége a gyors problémamegoldó képesség, erre minden nap szükségük van. A gyors reakciók mellett a higgadtság is elengedhetetlen, hiszen az is fontos, hogy ne csak gyorsan, de hidegvérrel hozzanak döntéseket.

Ha egy szolgáltatás vagy eszköz leáll vagy meghibásodik őket hívják, és nyilvánvalóan mindenki azt szeretné, hogy ezek az informatikai kellemetlenségek minél hamarabb megoldódjanak. 

Mik a leggyakoribb hibák, amiknek a megoldásával a rendszergazdákat keresik?

A szakmán belül szokták mondani, hogy akkor dolgozik jól egy rendszergazda, ha nem is dolgozik, azaz, ha minél kevesebb alkalommal csöng a telefonja és van arra szükség, hogy hibákat hárítson el. Általános jelenség azonban az informatikában, hogy hibaelhárításra van szükség, akkor is előfordul ez, ha a stabil informatikai háttér megteremtéséért felelős szakember mindent jól csinált. Szerencsére a rendszergazdák a legtöbb esetben rövid idő alatt orvosolni tudják a felmerült problémákat.

A leggyakrabban ezekkel a problémákkal keresik fel őket:

  • rosszul működő e-mail fiókok;
  • vírusos eszközök;
  • elfelejtett jelszavak;
  • lefagyott eszközök és programok

Hogyan zajlik egy rendszergazda átlagos napja?

 

A rendszergazdák mindennapjai változatosak. Ez a szakma nem előre meghatározott, napokra elosztott feladatokból áll, persze vannak ismétlődő teendők, de alapvetően mindegyik nap más és más. Ismétlődő feladatnak mondható a biztonsági mentések felügyelete, a frissítések telepítése és természetesen a hibaelhárítás is. 

A legfontosabb az, hogy a rendszerek jól, megbízhatóan, biztonságosan működjenek, ha pedig valahol hibát észlelnek, akkor az minél hamarabb meg legyen oldva. Emellett az is nagy jelentőséggel bír, hogy az esetleges kérdésekre is gyors és érthető válasz érkezzen a szakemberek részéről ügyfeleik felé.

Hogyan zajlik a hibaelhárítás, hogyan lehet ezt felgyorsítani a felhasználók részéről?

A szakemberek munkáját mi is tudjuk segíteni és ezzel a saját helyzetünket is megkönnyítjük. De hogyan lehet mindezt megtenni?

A legfontosabb, hogy egy leállás vagy meghibásodás esetén azonnal hívjuk fel a rendszergazdát. Az a legcélravezetőbb, ha a beszélgetés során minél részletesebben leírjuk, hogy mit tapasztalunk. Ez óriási segítség egy rendszergazdának, mivel minél több információ van a birtokában annál hamarabb meg tudja oldani a helyzetet, ennek pedig ő is és mi is egyaránt örülünk. 

Mi várható a jövőben, hogyan fejlődik a szakma?  

Ez a szakma folytonos változáson megy át. Gondoljunk bele abba, hogy hogyan alakult csak az, hogy maga egy rendszer és ennek az üzemeltetése mit jelent. Azzal, hogy a fizikai rendszerek mellett megjelentek a felhő alapú és a hibrid megoldások jelentősen módosult a az üzemeltetési folyamat és nem ez volt az egyetlen terület a informatikán belül, ahol változáson estek át a munkafolyamatok.

A rendszergazdák munkáját alakította a 2018 májusától érvényben lévő GDPR (General Data Protection Regulation) rendelet is. Ez a rendelet, ahogyan az bizonyára sokak számára ismert az adatok védelmére fókuszál. A rendelet előírásai szerint számos olyan adatvédelmi feladatról is gondoskodni kell, amiről előtte nem kellett. Ezeket a feladatokat többnyire a rendszergazdák végzik el, feladataik köre tehát ezzel is bővült az elmúlt évek során.

A rendszergazdáknak folyton észnél kell lenniük, alkalmazkodniuk kell az informatikában megjelenő újdonságokhoz, aki megragad a régen elismert és bevált módszereknél, de nem halad a korral az sajnos a 21. században már nem tud talpon maradni ezen a piacon, és ez a jövőben csak egyre inkább igaz lesz.

Miért fontos a rendszergazdák munkája?

Gondoljunk csak bele, hogy az életünkben mennyi minden kötődik rendszerekhez. Ezek  korunkban már nem csak a munkavégzést, de a mindennapokat, a magánéletet is érintik.

Nézzünk erre néhány egyszerű példát. Ilyenek például az e-mail fiókok, a közlekedési lámpák, az internetes vásárlási folyamatok, az online térképek, a különböző weboldalakhoz és appokhoz tartozó felhasználói adatok és a többi és a többi. Ha nem lennének rendszergazdák, akkor mindezek a hétköznapi dolgok, amik manapság “alapnak” tekinthetőek mindennapjainkban a jelenlegi formájukban nem léteznének.

Oszd meg másokkal is:
Hozzászólások -
Vendég profilképe Vendég
{{comment.dateWrite}} Válasz
Válasz {{answer.dateWrite}}